történelem kategória bejegyzései

Örök Erdély (2. rész)

Székelyudvarhely

Székelyudvarhely

Székelyudvarhely, (lenti kép) Nagy-Kü­kü­llő folyócska mentén fekszik, szép város­köz­ponttal. Csíkszereda, kö­zel a tör­té­nel­mi határhoz, (nagy Ma­gyar­or­szág) a Csíki havasok alján, és az Olt fo­lyócs­ka közelében, igen nevezetes tör­té­nelmi hely. A Tolvajos-tetőn, a ka­to­li­kus vallásához ragasz­ko­dó szé­kely magyarok, szembefor­dultak, a több­szörös hittagadó János Zsig­mond­dal, (Szapolyai János Zsig­mond.) aki a 16. században élt, 31 éves korában halt meg, választott ma­gyar király, és erdélyi fejedelem volt. Kipróbált három vallás (római katoli­kus, református, evangé­likus) után a negyediket is, felvette az unitárius vallást. Az unitáriusok a Szent­három­ságot tagadó keresztény, vallásos közösség. Tovább a folytatáshoz

Örök Erdély (1. rész)

Fadrusz János: Mátyás király lovasszobra Kolozsváron

Fadrusz János: Mátyás király lovasszobra Kolozsváron

Székelyország, Erdélyország, nekünk, magyaroknak egy múlt, egy fájdalmas múlt. Egy darab életünkből, szívünkből. Bolyongani a hegyek, szakadékok között, a kacskaringós utakon, és csodálni az Isten által alkotott csodálatos természetet, ez nem lehet más, mint ünnep.

Kolozsvár, talán az Erdély-medence középpontja, a magyar operett irodalomban megénekelt, szép város, a Szamos mentén, Budapesttől nagyon messze, de szívünkhöz nagyon közel van. A főtéren gót stílusban, a 14. században megalapozott Szent Mihály katedrális, tekintélyt parancsoló kőtömege, már akkor is az itt folyó élet fölé emelkedett. Tovább a folytatáshoz

Egy akol, egy pásztor

Jó pásztor

Jó pásztor

Kétezer év óta munkál Krisztus igéje az „egy akol és egy pásztorról”. Kétezer éve, kivetve az útfélre, hogy mindenki könnyen árnyába juthasson, ha majdan terebélyfa lesz belőle; de míg ezrivel s milliárdjával látható életünk mezein minden gyom, ritkán látunk itt-ott egy-egy boldog palántát. Hogy ez az isteni ige is él… íme, följegyzek egy bizonyságot, hogy e mindnyájunk szívének oly kedves Mag él és virulásra kész. Tovább a folytatáshoz

Trianon

Trianon

Trianon

„…A számokkal mérhető meg­gyen­gülésnél szinte katasztro­fá­li­sabb lett, ami a nemzeti tudatot érte…” Illyés Gyula (1977)

Történetírásunk során legna­gyobb vesz­teségünket az I. világháborút lezáró béke­dik­tátum alá­írására kény­sze­rítve szenvedte el a ma­gyar nem­zet. Tovább a folytatáshoz

Restaurálás

Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust

Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust

Pontosan egy évvel ezelőtt kértünk segítséget a hívektől a keresztelőkúton található szobor helyrehozatalához. Örömmel adunk hírt a február-már­cius során elkészült munkáról, melyet Szilágyi Mária és Téglás Tamás res­ta­u­rátorok végeztek el. (Szerk.)

A tárgy rövid leírása: a ke­resz­telőmedence tetején elhelyezkedő ba­rokk stílusú szoborcsoport a Jordán par­ti keresztelési jelenetet ábrázolja. Ke­resztelő János alakja egy sziklán állva magasodik a megkeresztelendő Krisztus alak fölé. Szent János vörös színű köpennyel és bárány­bőr uj­jas­sal, Jézus Krisztus ara­nyo­­zott szegélyű, fehér vászon á­gyék­­kötővel van áb­­­rázolva. A szo­bor­csoport ra­gasz­tott, tömbösített hárs­­­­fából készült, fa­ra­gás­sal. A felü­le­­tet enyves kré­tá­val alapozták, majd fes­téssel díszí­­tet­ték. Tovább a folytatáshoz

Tomori Pál érsek és hadvezér

Tomori Pál szobra Kalocsán (Füredy Richárd alkotása – 1928)

Tomori Pál szobra Kalocsán - (Füredy Richárd alkotása – 1928)

1475 körül született, az Abaúj megyei (Észak-Magyarország) Tomorban. 1526 augusztus 29-én halt meg a mohácsi csatában. Gondos nevelésben részesült. Ezt igazolja, hogy nagyon szépen írt, és jól beszélt latinul. Hajlama a katonai pálya felé vonzotta. Így került Bornemissza János pozsonyi gróf udvarába, ahol gyakorlott hadnaggyá érett. 26 éves korában az erdélyi sóbányák kamarása (intéző, királyi kincstárnok, az uralkodó közelében szolgáló nemes ember). Pár év múlva Fogaras várának kapitánya. Fogaras, Erdély egyik legbiztonságosabb síkföldi vára, az Olt folyó bal partján. Tovább a folytatáshoz

Trianoni békediktátum 92. évfordulóján…

Trianon

Trianon

emlékezzünk a magyarságot romba döntő európai szerződésre néhány korabeli, idegen államférfi, európai politikus gondolatával, és egy hű, magyar asszony versével:

Francesco Nitti, olasz miniszterelnök, 1924. szeptemberében: Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugosznak bele hazájuk rombolásába. Tovább a folytatáshoz

A temető

Feltámadunk

Feltámadunk

A Magyar Értelmező Kéziszótár (1972) a temető címszó alatt ezt írja: A halottak eltemetésére hivatalosan kijelölt terület. A görög coemeterium szó, az alvók helyét jelenti.

Az ember természetéhez mindig hozzátartozott, hogy hallottait tisztelje, és megfelelő módon eltemesse (kivéve: háborúk, ellenség, gyűlölet). Az ószövetségben és az ókorban csak a város falain kívül lehetett temetni. A római jog elismerte a különféle temetkezési társulatok létezését, és ezeket a keresztényekre nézve még az üldözések alatt is tiszteletben tartották. Tovább a folytatáshoz

Gödöllői gyöngyszem

Gróf Grassalkovich Antal

Gróf Grassalkovich Antal

2011. augusztus 6-án csodaszép kiállítás nyílt a Gödöllői Királyi Kastély nemrég felújított Rudolf-szárnyában, amely a Grassalkovich I. Antal nevéhez fűződő barokk egyházi kincseket mutatja be.

Gémesi György polgármester és Beer Miklós püspök is köszöntötte a kiállítás megnyitásán megjelenteket, abban a teremben, ahol az elmúlt fél évben az Európai Parlament összes képviselője megfordult. Tovább a folytatáshoz