történelem kategória bejegyzései

Trianon 95 éve

Trianoni határok

Trianoni határok

Tavaly szemet szúrt, hogy az Olvasó júniusi számában, egy árva sor sem em­lé­kezett meg Trianonról. Ebből kifo­lyó­lag kíváncsian vártam, a nemzeti ünne­pe­­inkkel azonos időben megjelenő szá­mokat, de sajnos csalódva lapoztam vé­gig az újságokat. Úgyhogy, most papírt és tollat vettem a kezembe, hogy kija­vít­sam eddigi figyelmetlenségünket! Tovább a folytatáshoz

Több, mint fenyegetés

Boko Hárám

Boko Hárám

A kommunista nagyhatalmi rendszer összeomlását komolyabb megrázkódtatás nélkül vészelte át a világ. Európa sok évtizede nem élt át totális háborút. Most azonban ajtónkon kopogtat mindaz, amit részben az önmagát megtagadó európai civilizáció szabadított ki a palackból, a szellem, nevezzük néven: a Gonosz, aki minden álarcát letépte. Az eddigi totális diktatúrák legalább titkolták az általuk elkövetett borzalmakat (amíg lehetett). Tovább a folytatáshoz

A Magyar Katolikus Egyház története 1945-1956 között (3. rész)

Czapik Gyula

Czapik Gyula

A térdre kényszerített egyház
1951 nyarától az egyházat a kommunista párt térdre kényszerítette. A párt az Egyházügyi Hivatalon keresztül követelt, parancsolt az egyháznak. Több egyházmegye püspöke börtönben volt. Így sok egyházmegyét nem a püspök, hanem a püspöki helynök, vagyis békepap irányított. A püspöki körlevelekben szerepelt a békekölcsön jegyzése, a mezőgazdasági betakarítás, (a magyar gazda ezt tudta) a téeszszervezés, a beszolgáltatás, a fásítási mozgalom. Tragikomikum volt a csanádi püspök nevében megjelent pásztorlevél, mely ócskavas gyűjtésre biztatott. Íme, a „bajuszos” püspök erőszaka. Megalázó évek az egyház életében. 1951 júliusától a kommunista kormány hozzájárulása kellett a püspökök, főpapok, rendfőnökök kinevezéséhez. Ekkor már Czapik Gyula egri érsek volt a püspöki kar elnöke, mert Mindszenty bíboros és Grősz érsek is börtönben voltak. 1954-ben újjáalakult a Hazafias Népfront, ahol Czapik érsek is beszédet mondott. Biztatta a papságot a Népfrontban való munkára. Tovább a folytatáshoz

A Magyar Katolikus Egyház története 1945-1956 között (2. rész)

Rákosi Mátyás

Rákosi Mátyás

A kommunista hatalommegszerzés időszaka

A Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1947 szeptemberében elhagyta Magyarországot. Ezután még erősebb lett a katolikus egyház elleni támadás. „Az állam és az egyház megállapodása”, „az állam és az egyház viszonyának rendezése”, Rákosi Mátyás és a kommunista politikusok szótárából származnak. Jogállamokban e „viszony” rendezésére sehol nem volt szükség, mert mind az állam, mind az egyház végezte saját feladatát, kötelességét. A „megállapodás” nem volt más, mint a kommunista hatalom erőfölénye, mellyel térdre kényszerítette az egyházakat. Ilyen „megállapodások” a polgári demokratikus államokban nem ismertek akkor sem, ma sem. 1948-ban a református és az evangélikus egyházzal megállapodást kötöttek. Ezek a szövegek elrettentő példái a kommunista politikai dokumentum műfajának. Tovább a folytatáshoz

A hónap szentje

Meszlényi Zoltán dombormű

Meszlényi Zoltán dombormű

Rovatunkban hónapról – hónapra ke­vés­bé ismert szenteket-boldogokat szeretnénk megismertetni Olvasóinkkal.

Az 1948 karácsonyán letartóztatott Mindszenty József hercegprímás akadályoztatása miatt az egyházmegye kormányzását Drahos János addigi érseki helynök vette át, az ő halála után, 1950. június 17-én Meszlényi Zoltánt választották meg a feladatra. Az állambiztonsági szervek még 1950 nyarán elhurcolták a helynököt. A sorozatos kínzások és kegyetlen bánásmód következtében Meszlényi Zoltán 1951. március 4-én hunyt el a kistarcsai internálótáborban. A volt kommunista diktatúra magyarországi vértanúi közül a püspök az első, akit Egyházunk a boldogok sorába emelt.

Meszlényi Zoltán Lajos kerámia domborművének avatása 2014. március 2-án, vasárnap  délután 4 órakor volt az internálótábor emlékfalánál, az Október 23-a téren.
A dombormű avatásról készült képek itt tekinthetők meg.

Tovább a folytatáshoz

A Magyar Katolikus Egyház története 1945-1956 között (1. rész)

Helyzet '45-ben

Helyzet ’45-ben

A második világháború után hazánk keresztény lakossága, a papság, és a püspökök aggódó kérdőjelekkel néztek a jövőbe. A nagyvilág előtt ismertek voltak a Szovjetunióban uralkodó állapotok. Az ortodox (görög keleti) egyház térdre kényszerült, lerombolták, szétzilálták. A kommunista párt a lakosságtól elvette a szabad életet, és a szabad vallás gyakorlatát is. Tovább a folytatáshoz

Örök Erdély (3. rész)

Márton Áron püspök

Márton Áron püspök

Gyulafehérvár az erdélyi érsekség székhelye, ahol Márton Áron püspök tizenegy évig házi őrizetben volt. Nevét, gyula tisztséget betöltő személytől, a várnál fehér téglát használt építőanyagból, és a vártól kapta. Ezt a püspökséget Szent István 1009 körül alapította. Ásatásokból tudjuk, hol volt az első székesegyház. A 13. században épült gót stílusú második székesegyházat kétszer nagyobbították. A reformátusok 150 éven keresztül használ­ták. 1715-től ismét érseki székesegy­ház. Az egyházmegyének nagy értékű múzeuma van. Miseruhák, kelyhek, egy méternél magasabb szentségtartók, melyeket a körmeneten egy pap nem tudott végig vinni. Tovább a folytatáshoz